Iskola és Óvoda kezdés

Óvodás lettem

Milyen jó, hogy megszülettem,

Szépen fel is cseperedtem,

Nagyon önálló vagyok,

Egyedül eszek, járok.

Apu, anyu kézen fog,

Miért ilyen izgatott?

Kérdezgeti, hogy vagyok,

Oviba menni akarok?

Én meg csak ott toporgok,

Vajon mikor indulunk?

Hisz nagyon várnak már engem,

Óvónénik, gyerekek.

Mennyi-mennyi új dolog,

Új játékok, új sarok,

Új barátok, új kiságy,

Új szekrény és új pohár.

Enni-inni ott fogok,

Alszok is majd egy nagyot,

S ha jön értem anyu-apu,

együtt haza indulunk.

Oviban

Udvaron a sok gyerek

szaladgál és integet,

homokozó és csúszda,

hinta és a mászóka,

a sok forma, kismotor,

libikóka, labda, por,

mennyi móka vár ott rám,

kitárul egy új világ.

Most én bátran belépek,

ovis lettem, megnőttem.

Vár az ovi

Nemrég még bébi voltam,

menni is alig tudtam,

de én most már nagy vagyok,

óvodába indulok.

Csupa új dolog vár rám,

készülj, jövök, óvodám!

Az én óvodám

Izgatottan ébredtem én

ezen a szép reggelen,

alig várom, hogy induljon

anyu-apu énvelem.

Vár a csoport, a szép szoba,

minden csupa csoda ott,

kis székek és kis asztalok,

kis szekrények, kis polcok,

mindent könnyen elérhetek,

nyújtózkodni már nem kell,

öröm csillog két szemembe,

ovis világ, érkezem!

Visszavár az óvoda

Lassan bandukol a nap,

fáradtak a sugarak.

Őszbe fordult ez az év,

sok kis gyerek útra kész.

Az ovi már vár minket,

visszatérünk sietve.

Ovisok fogadalma

Nagy ma a sürgés – forgás,

ovis lett a gyerek ám.

Mindenki mond valamit,

amit be kell tartani.

Huncutul csillog szemem,

nem lesznek ők ott velem,

ezért buzgón fogadom,

büszke lesz a családom!

Fogadom, hogy jó leszek,

mindig oda figyelek,

amit adnak megeszem,

iszok is majd eleget,

a játékot is elrakom,

ügyesen szót fogadok,

alszok is mikor kell majd,

hogy ne legyen semmi baj.

Pityeregni nem fogok,

lássák, hogy már nagy vagyok,

a ruhámra vigyázok,

ha koszos lesz nem bánom!

Futok, ások, hogyha kell,

hintázni is szeretek,

mászni muszáj, jót tesz az,

csere ruha úgyis van.

Nem kell félni, nem lesz baj,

csak egy kicsit nagy a zaj,

gyerek vagyok, csintalan,

rosszalkodni még szabad.

Áldás mondás ovisoknak

Elengedjük kezetek, ovi kapun belépve,

Szívünk gyorsan zakatol, ajkunk imát duruzsol,

Félve őrzi lelketek, minden apró léptetek,

Remény kísér és hitünk, veletek lesz Istenünk.

Megőrzi a szívetek, testetek és lelketek,

Ha mi nem is vagyunk ott, őrt állnak az angyalok.

Legyen áldott minden nap, ragyogjon rátok a Nap,

Tegyen Isten kedvessé, ne érjen gyűlölködés.

A növekedés, fejlődés legyen igaz ajándék,

Jóság és a kedvesség legyen szelíd ékesség,

Engedelmesség legyen minden napon veletek,

Vidám szívvel menjetek, áldás legyen veletek!

Suli buli

Ide ért egy újabb kezdés Sorban áll egy újabb tanév Kezdődik a tanulás, Okosodik sok diák. Lehet magyar, matek, töri, Angol, ének, rajz és tesi... Következnek egymás után, Elkerülni nem lehet már! Zseniképző lett a suli, Derült égből tudás buli. Élni így kell a gyereknek, Sose búsulj! Majd csengetnek!

Most kezdem az iskolát

Nem régen még ovis voltam,

most keddem az iskolát,

úgy képzelem olyan lesz ott,

mint egy nagy varázs-világ.

Kitárul egy nagy-nagy ajtó,

mögötte a tudás vár,

belépek és meghódítom,

készen áll a kisdiák

Vissza a suliba

Őszbe fordult az idő,

meg is szólalt a csengő,

iskolába visszahív,

kezdődik az újabb év.

Okos vagyok és ügyes,

kalandra hív az eszem!

Kezdődik az iskola

Halkabb lett az udvar, utca, Utazgatni kezdünk busszal. Reggel korán ki az ágyból, Rohanunk is ki a házból. Álmos még a tábla, kréta,

Sóhajtoznak jobbra-balra. Unalomnak nincs itt helye, Legyen okos minden gyerek! Itt az idő, tanulás vár. Bírni kell a súlyos nyomást. Alkudozni nem jó ötlet,

Mert a jegyek úgyis jönnek. Elolvastad? Beadtad már? Gyerünk, mert az idő nem áll! Eltelnek a napok gyorsan, Készülj diák, okos módra!

Iskolába indulok

Én már bizony nagy vagyok, iskolába indulok.

Könyvek, tollak, ceruzák, füzet, radír, sorban áll.

Mindegyiken a nevem, nehogy másét eltegyem.

Izgatottan készülök, tanulni majd mit fogok?

A hegyező is készen áll, szép legyen ám az írás,

Nemsokára olvasok, tornázok és számolok.

Milyen nagy lett a világ, hatalom a sok tudás,

Tágra nyílik a szemem, mennyi titkot megfejtek.

Az iskola egy szuper hely, tele okos gyerekkel,

Lehetőség halmaza, eszünk édes otthona.

Ha szól a csengő, berreget, tárva vár a tanterem,

Táblák, padok megtelnek, csend lesz itt és figyelem.

Csillogó szemmel ülünk, mit mond majd a tanárunk,

Nincs már játék, nevetés, hogy időben legyek kész.

Feladatok szép sora hibátlanul megoldva.

Ugye milyen nagy vagyok? Iskolába indulok!

Iskola, oskola

Iskola kapuja immár szélesre van tárva,

Jöhet a sok diák ide tudásra szomjazva.

Tanárbácsik, tanárnénik elmét palléroznak.

Olvasás és helyesírás következnek sorba.

Osztás, szorzás és kivonás, összeadni kéne,

Földgömb pörög, csontváz csörög, kémcsövek füstölnek.

Mágnesesség, tér és idő, hosszú úton járnak,

Hogyan fejlődik a testünk, az agyunkba száll majd.

Azt se tudom hogyan mondjam, mely’k idegen nyelven,

Úgy hangzik, hogy halandzsázom, pedig forog nyelvem.

Magasra teszik a lécet minden tesi órán,

Hosszútávot le kell futni a salakos pályán.

Versek ríme várja, hogy majd megszépíti lelkem,

Bizony hatalom a tudás, ezt már én is értem.

A tanárok eldöntötték pallérozzák elmém,

Élesítem hát az eszem, ne múljon szerencsén.

Jöhet immár a sok diák tudásra szomjazva,

A sok iskola kapuja szélesre van tárva.

Áldás mondás iskolásoknak

Véget ért a nyári szünet, visszahív az iskola,

Sorakoznak már a könyvek a táskában szép sorba.

Megváltozik újra minden, kezdődik a tanulás,

Más lesz már a napirend is, tudja ezt a sok barát.

Feladatok, felelések, dolgozatok és jegyek,

Izgulunk és reménykedünk mi is együtt veletek.

Gyönyörködve nézzük ahogy egyre nagyobbak lesztek,

Fejlődik és gyarapodik a sok tudás bennetek.

Hálás szívvel és örömmel tekintünk a jövőbe,

Imáinkkal kísérünk el utatokon előre.

Legyen áldott minden mire ráteszitek kezetek,

Bölcsesség és jó szerencse legyen örökségetek!

Ha kimentek, ha betértek, őrizzen a jó Isten,

Ha felálltok, ha leültök kedvességre leljetek,

Tanulásban, figyelemben kitartóak legyetek,

Jó dolgoknak jó a vége, ti e szerint éljetek!

Iskolások fogadalma

Mikor kezdődik a tanév jó tanácsokat kapok,

Anyu, apu, keresztszülő, mamák, papák, barátok,

Záporozzák a sok intést, én szóhoz sem juthatok,

Ezért mikor elindulok, végre egyedül vagyok.

Kihasználom a kis csendet, mélyen elgondolkozom,

Fele se jut már eszembe, ezért inkább hallgatok.

Nagy mosollyal eldöntöm hát, majd én tudom mit tegyek,

Hiszen az a legfontosabb, hogy magamhoz hű legyek!

Éppen ezért megfogadom, soha nem adhatom fel,

Megcsinálom majd a leckét, hogyha nem felejtem el.

Bepakolok szépen rendben, már amennyit sikerül,

Nem lesz füles könyv, se füzet, de ha mégis, üsse kő!

Minden verset megtanulok, amire majd jut idő,

Felelésnél van jó barát, izgulásra nincs idő.

Kisegítjük szépen egymást, így osztjuk meg a tudást,

Számok, betűk, osztás, szorzás megy nekünk, ez nem vitás!

Hűek leszünk minden ponthoz, fő dologa nyugalom,

Okosan és figyelmesen írjuk a feladatot.

Nagy erőkkel megoldjuk az éppen soros problémát,

Büszke lehet ránk a tanár, családunk s a nagy világ!

Óra(t)rendi fejtörő

Tanórák és feladatok, Melyik vagyok? Megtudhatod!

Írásmódok és mondatok, tollbamondás jó dolog.

Írók, költők, regények, versekben én ott élek.

Számok, jelek, egyenlet, osztás, szorzás, képletek.

Császárok és királyok, háborúkban ott járok.

Vegyület és kísérlet, kémcsőben mind elférnek.

Élet, erő, egészség, mozogj sokat, ne henyélj!

Ügyes kezek, szép színek, alkotni nagy művészet.

Halandzsázni nem szabad, tanuld meg a szavakat!

Felfedezés, új világ, tenger, hegy, szép a világ!

Legszebb mégis az marad, az emberről tanulhatsz!

Az óráról el ne lógj, légy szorgalmas tanuló!