Karácsony

Kis karácsonyi történet

Betlehem fölött az éj csendesen megáll,

Kicsik és nagyok nyugovóra térnek már.

Csak egy pár van még, ki szállást keresve jár,

Befogadó helyet még sehol sem talált.

Végül szánalomból egy istállót kapnak,

Ágyuk a hideg kő, vánkosuk a szalma.

Szívük mégis hálás, nem is zúgolódnak,

Hisz pihenni kéne már, édes terhük van.

Betlehem mezején, pásztorok tanyáznak,

Tűz melegénél egy Megváltóra várnak.

Talán azt beszélik, mily jó lesz, ha eljön,

Megígért szabadság végre rájuk köszönt.

Ráncos kezük vágyva az ég felé mutat,

Halk sóhajtásuk a menny felé tör utat.

Öreg pásztorember mesél kis bojtárnak,

Régi ígéretek majd valóra válnak…

Messzi keleten is csodás jelre várnak,

Bölcs férfiak az eget fürkészve állnak,

Ősi tekercsek egy új királyt jósolnak,

Messiást ígérve változásról szólnak.

Szabadságot, békét, új életet ígér,

Megmenti rabságból kiválasztott népét,

Király lesz, hatalmas, igazságos, erős,

Örökké áll trónja Dávid háza fölött.

Mindenki jelre várt, mikor érkezik?

Szívszorongva nézték, hol fog megszületni?

Reméltek és bíztak, talán hamar ideér,

Világosságot hoz, összegyűjti népét?

Ó milyen fénylő az ég hideg puszta felett,

Betlehemi éjben angyalkar hírnök lett.

Pásztor és a bojtár remegve hull térdre,

Nem láttak még soha ilyen fényességet.

Angyalszózat örömhírt hoz sötét éjjelen,

Örüljetek, ma éjjel Messiás született,

Betlehem városkában egy istálló mélyén,

Bepólyálva találjátok világ megmentőjét.

Bölcsek messzi földről nyomban útra keltek,

Aranyat, tömjént, mirhát jászlához tettek,

Térden állva hódoltak a Messiás előtt,

Imádták a gyermeket, mint a nagy Üdvözítőt.

Keljünk útra mi is, induljon el szívünk,

Lelkünk gerjedezve Hozzá felemeljük,

Csillag ragyog nekünk sötét bűnök egén,

Kegyelem harmatját hullatja az ég.

Nemcsak hajdanán szólt a nagy ígéret,

Krisztusban ma is üdvösségünk lehet,

Ma is megszületik megbocsátás napja,

Megváltásról beszél csendes éj harangja.

Szívünk ma már ne csak jászol legyen,

Az égi nagy Király trónon foglal helyet,

Zengjen angyalének és ragyogjon új csillag,

Hirdesd, hogy Karácsony üdvöt hozott ma!

Karácsony dala

Betlehemi csendes éjjel,

Égi gyermek született,

Megtörtént mit régen vártunk,

Értünk Isten ember lett.

Testet öltött ím az Ige,

A Szeretet megjelent,

Örömmondó harangzúgás,

Hirdeti, leszállt a menny!

Legyen szívünkben boldogság,

Lelkünkre hulljon béke,

Jóakarat kísérjen most,

Ellenség barát legyen.

Hadd legyen a szívünk jászol,

Léptünk csillag vezesse,

Hit, remény és öröm hintsen,

Szeretetet földünkre.

Íme eljött a Messiás

És szabadulást hozott,

Szentséges éj, tündöklő fény,

A kegyelem szárnyat bont!

Dicsőség a magasságban

az egyetlen Istennek,

Békesség és jóakarat,

földön az embereknek!

Egy gyermek született

Mert egy gyermek született nekünk,

Kinek neve szebb mindennél,

Édesebb, mint a mennyei dalok,

Magasabb, mint a fényes csillagok.

A neve: Csodálatos, Tanácsos,

Erős Isten, Üdvözítő, Megváltó.

Hirdessük hát, milyen szép e név,

Megismerjük majd, mikor

Egy nap dicsőségben visszatér.

S megtudja mindenki,

Milyen nagy az a szeretet,

Mely az elveszett világért

Mennyből a földre jött ma le,

S a bűnös emberért egy tökéletes,

Az életét áldozva megváltásunk lett,

Elhozva a legnagyobb ajándékot nekünk,

A teremtő Istennel békében élhetünk.

Mert egy gyermek született nekünk,

Sötét, magányos éjjelen,

De eljövetelét új csillag jelezte.

Születését hirdették mennyei lények,

Hatalmáról zengett angyali ének.

Szerettem volna követni én is azt a csillagot,

S szerettem volna hallani az angyalkar hangot,

Szerettem volna zengeni dicsérő éneket,

S térdet hajtva imádni az égi gyermeket.

Szerettem volna látni, hogy földre száll a menny,

S megjelenik kegyelme bűnterhelt helyeken.

Szerettem volna, igen és ma is szeretném,

Hogy reméljen a föld és megnyíljon az ég,

Hogy harsonák hangja engem is szólítson,

S a dicsőség Királya hozzám bevonuljon,

Hogy átéljem ma is azt a rég megígért csodát,

Mikor megszületik bennem a rég várt Messiás,

Nem úgy, mint gyermek, nem jászolban, szalmán,

Legyen az életemben hatalmas Úr s Király!

Legyen lelkemben ígérete örök pecsét,

Eljön majd értünk újból, egyszer majd visszatér.

Hisz született nekünk egy gyermek és

Emberként köztünk élt,

Szeretetet hozott és kegyelme békéjét.

Értem volt Karácsony és értem e csendes éj,

Miattam jött a Földre és értem lett emberré,

Érte szent ez ünnep és érte áldott ez éj,

Neki énekli szívem az angyalok énekét.

Őt hirdetem örömmel és

a lelkem hozzá emel,

Így magasztalom e szent ünnepen:

„Dicsőség mennyben az Istennek,

és békesség a földön az embernek!”

Karácsonykor

Most, amikor a világ egy pillanatra megáll

és lényünket az ünnepi érzés járja át,

Mindenki boldog, hisz a rossz érzés tovaszáll,

minden egyes lélegzet egy-egy szeretet-dobbanás.

Van, amikor az ember gondok nélkül élhet,

és szívében most csak a szép emlékek élnek,

Mindenhol hallja ezt a fontos üzenetet:

„Minden egyes karácsony ajándék Krisztustól neked!”

Volt, amikor a karácsonyt gyermekként csodáltuk,

és a karácsonyi égők színével láttunk,

Színes világban éltünk, kipirult az arcunk,

Tiszta szívvel elhittük, hogy most született Jézus!

De, amikor eltűnt a gyermekkorunk vak hite,

és felváltotta a felnőttkor kétkedése,

Egy hangosan kiáltó szóra szükségünk lett:

„Ember, a karácsony Isten ajándéka neked!”

Lesz, hogy felvillan újra a boldog várakozás,

és az ünnep meghitt fénye újból ránk talál

Meghalljuk mélyen belül azt a halk suttogást,

Ami lángra gyújtja bennünk az aprócska szikrát.

Ím, lángra kap ismét a bennünk szunnyadó remény,

és újra beköltözik az elvesztett békesség.

Hát mondjunk hálaimát ez áldott ünnepért:

„Dicsőség, dicsőség legyen a mennyben Istené!”

Most, amikor a világ egy pillanatra megáll,

és lényünket a hit áldott hangja járja át,

Boldogok vagyunk, mert földre szállt a Nagy Király,

Egész évünk legyen így, egy nagy szeretet-dobbanás!

Karácsony van

Karácsony van… Ünnepel a világ, az isteni nagy mű kész, immár az indulásra vár. Szépen, lassan minden a helyére kerül, Az égen új csillag gyúl, a puszta elcsendesült.

Gyermek sír fel… Megváltó született, az isteni nagy mű kész, Isten Fia emberré lett. Eljött a Földre, mert annyira szeretett, Ó, ember, örvendj, Benne üdvösséged lehet!

Angyal hoz hírt Egyszerű pásztornak, az isteni nagy mű kész, „Ne félj! Nagy öröm van!” És hirdette az egész világ örömét, hogy megváltó született Karácsony éjjelén. Angyalkar zeng: „Dicsőség Istennek, békesség az embernek!” Az isteni nagy mű kész! Halljátok emberek? Hát örvendezzetek! Ma, Őneki, vigyétek el a szíveteket!

Csillag vezet… Keljen útra lelked, higgy és remélj úgy kövesd! Az isteni nagy mű kész. Lássátok emberek! Hát benne bízzatok! Ma, hála telt szívvel elé boruljatok!

Karácsony van! Ünnepel a világ. Az isteni nagy mű kész. Vajon hozzád utat talál? Szépen, lassan a Szeretet ölel körül, Új remény csillaga gyúl, s minden elcsendesül

Értem

Milyen nagy szeretet csodás műve ez, hogy az Isten Egyszülött Fia, Értem emberré lett. Elvette félelmem, remélve élhetek, Szívemből zenghetem: Dicsőség Istennek!

Milyen nagy szeretet csodás műve ez, hogy az Isten Egyszülött Fia Értem jött földre le. Otthagyva a mennyet, hatalmát letette, megváltott, megmentett, Békességet szerzett!

Milyen nagy szeretet csodás műve ez, hogy az Isten Egyszülött Fia Értem megszületett. Csillag szórja fényét, árasztja melegét, Öröm kél szívekben, Karácsony ünnepén!

Karácsonykor én is

Fényes csillag gyúlt az égen, fényét szórta az emberek szívére, elhozta a békét és jóakaratot, bűnös embereknek üdvösséget hozott.

És akik várták, azok megláthatták, miként a menny a földre leszállt.

És akik várták, tudták és meglátták, az isteni szeretet dicső hatalmát.

Indulok hát én is, a pásztorokkal útra kelek, hogy meglássam az isteni gyermeket, kit megváltásul kapott a világ,

ezen a dicsőséges, fényes éjszakán. És a bölcsekkel együtt elhozom, mi a legnagyobb kincs, az életemet odaszánom neki.

Eljött a Karácsony

Karácsony van, ismét eljött, Vártuk már e nagy csodát, Beteljesült égi jóslat, Születik egy nagy Király. Nagy próféták jövendölték, Szabadító érkezik, Megmenekül minden ember, Az Istennel megbékít.

Egy új csillag szórta fényét, Reményt hintett szerte szét, Mutatta a három bölcsnek Az utat Jézus felé. Fényesebbet nem látott még, Sem a föld, sem a nagy ég, Jelezte, hogy Őt követve, Eljutunk Isten elé.

Pásztoroknak angyal hozta, A mennyből az örömhírt, Nem kell most már többé félni, A Megváltó földre ért! Szegénnyé lett szegényeknek, Magányosnak társa lett, Békét hozott ellenségnek, Tévelygőket keresett.

Karácsony van, szentséges éj, Lássuk hát a nagy csodát, Isten elküldte a földre, Az egyetlenegy fiát. Benne testté lett az Ige, Sötét éjben fény ragyog, Kövessük hát mi is bátran, Azt a fényes csillagot!

Engedjük, hogy beragyogjon, Házba, szívbe, lelkünkbe, Engedjük, hogy utat törjön, Belőlünk a szeretet! Osztogassuk mindig bátran, Bennünk élnek a csodák, Hiszen minél többet adunk, Annál több száll vissza ránk!

Áldott ünnep, szép üzenet, Krisztus Jézus földre szállt, Ember, állj meg! Higgy és remélj! Borulj térdre, Őt imádd! Állj meg most egy pillanatra, Csendesedjen szíved el, Értsd meg milyen sokat jelent Karácsony üzenete!

Karácsony a legszebb ünnep

Karácsony van, a legszebb ünnep ez hisz a Megváltó ma,

földünkre született.

Nem volt szüksége pénzre, gazdagságra, nem volt szükség Neki, fénylő palotára. Csak egy kellett Neki: tiszta, megértő szív, egy engedelmes lélek és Istenhez vágyó hit.

Még is Ő hozta a földre a gazdagságot, a békét, szeretetet és igazi barátot. Benne öltött testet a rég várt szabadság, fáradt testnek hozott igazi megnyugvást. Gyógyulást betegnek, bűnök bocsánatát, szívekbe jóakaratot, gondokra megoldást.

Ő jelenthet mindent, mire ember csak vágyhat, örömöt és reményt Ő hoz a világba. Szeretete fényt gyújt a legsötétebb éjbe hordozd hát magaddal, s adj bőven ha kérnek! Hisz karácsony van, a legszebb ünnep ez! Nézd, tárd ki szíved, a Megváltó megérkezett.

Engedd be szívedbe, legyen tiéd a csoda, így leszel te is, a szeretet otthona! Ragyogjon át rajtad a menny égi fénye, mert általa lehet még ma üdvösséged! Legyen szíved jászol, hol megpihen a jó, legyen körülötted, igazi karácsony!

Karácsony mindenben

Karácsony.

A szeretet ünnepe. S mi csak várjuk, csak várjuk, pedig már rég megérkezett. Keressük mindenütt, pedig bennünk kell, hogy éljen, szüntelen azt lessük, hogy hozzánk betér-e. Keressük a boltokban, színes polcok között, karácsonyi dalban, ugye felénk köszön? Keressük családban, gyermekben, szülőben, egy kedves mosolyban, lágy ölelésben. Felfedezni véljükaz ismerősök között, néhány baráti szó, egy-két apró öröm. Megtalálni hisszük elmondott imákban, halkan elrebegett hála-sóhajtásban. Magunkban érezzük, ha körbevesz a csend, s az advent fénye ránk, békés álmot fest. Elfogadjuk bárhonnan, bárkitől, csak jöjjön, Szeretetre vágyva az ünnepre készülünk.

Annyi minden lefoglal ilyenkor bennünket és annyira várjuk, várjuk az ünnepet, talán észre sem vesszük és elmegyünk mellette, hiszen a Szeretet már réges-rég megérkezett. Megkaptunk mindent, mi vele együtt járhat, mikor földre jött az Isten, egyszülött fiában. Ajándékba hozta az egész mennyet nekünk, minden jót, mit valaha Tőle csak kérhetünk. Igazi ünnep lett ott, a jászol mellett, hisz a Megváltó immár a szívünkbe érkezett!

Minden szépet és jót, minden örömöt, megkaphatunk Tőle, ha szívünkbe költözött. Szegénnyé lett értünk, hogy gazdaggá tegyen, szenvedett helyettünk, hogy jobb életünk legyen, megalázta magát, hogy szégyen nélkül éljünk, fájdalmat hordozott, hogy legyen békességünk. Életét áldozta, azért, hogy élhessünk, gyűlölt emberré vált, hogy szeretve lehessünk, Odaadott mindent, hogy mindent nekünk adjon, soha semmit nem kért, mégis ajándékozott.

Igen. Karácsony,

a szeretet ünnepe,

és mi vártuk, mert tudjuk,

hogy már rég megérkezett. Osszuk szét mindenütt,

hisz tőlünk árad széjjel, mert betért hozzánk a Szeretet,

egy Karácsony éjjel.

Van- e karácsonyi hited

Van-e karácsonyi hited és van-e karácsonyi szíved?

Szólt-e angyal szózat neked s elhitted-e, hogy Megváltó született? Eltűnt-e szívedből minden aggály és kétség s elindultál-e, hogy letérdelj elé Tudtál-e zengeni dicsérő éneket mikor az angyalkórus lelkedben megjelent S hirdeti-e szavad, hogy : embertársam, ne félj Mert lejött a földre, a hit, szeretet, remény közénk jött egy csendes, szentséges éjjel, a mennyből a béke, az Ige testté lett Van-e karácsonyi hited és van-e karácsonyi szíved?

Ragyogott-e csillag neked, s követted-e, mert Megtartó érkezett? Feltűnt-e szívedben minden égi jel és fény s elindultál-e, hogy leborulj elé Tudtad-e adni ajándékba életed, mikor az Isten Fia szívedben megjelent s hirdeti-e szavad, hogy: embertársam, ne félj mert érted jött a földre, a hit, szeretet, remény hozzád jött egy csendes, szentséges éjjel, a mennyből az Isten megmentő kegyelme.

Van-e karácsonyi hited és van-e karácsonyi szíved?

Szól-e dicséret Istennek, s benned vajon már új élet született? Hirdet-e örömöt szavad, emberek között, S jóakarat van-e, ítélet fölött tudsz-e örülni, a legnagyobb csodának, hogy az Isten és ember megbékélt egymással s elmondod-e mit üzen e gyönyörű ünnep, hogy Isten szereti és megmenti az embert közénk jött egy csendes, szentséges éjjel, emberként a Krisztus Üdvözítőnkké lett.

Szikrácska

A karácsonyi éjben feltűnt millió kis szikra. Majd felém közeledve nőttek egyre nagyobbra. A sötét égen oly tisztán ragyogtak, kitártam ablakom, járjon át a csoda. Belém költözött, velük lüktetett vérem, s minden egyes lüktetéssel megdobbant a szívem. Egyre erősebb lett, egyre csak hangosabb, míg bezengte a világot dübörgő hangja. Megrezdült az égbolt és remegett a kő, hirdette hatalmát a menny és a föld. Mindenki érezte, férfi, nő és gyermek, hogy ezen az éjjelen minden másképp lehet. Egyszerre dobbant meg a nagy emberiség, egy ritmust vert a szív egy sokkal szebb jövőért. Együtt egy új hittel, mely új életet fakaszt, együtt az örömmel, mely új dalra fakad, együtt a reménnyel, mi ébreszt új holnapot, együtt a békével, mely szabadulást hoz, együtt zengett ének egy szentséges éjjel, hogy megjelent a szeretet és szétárad a fénye, millió apró szikra lett az élet új csillaga beragyogja kegyelmét a bűnös világra.

Hirdeti, hogy eljött egy karácsony éjjel, a legnagyobb ajándék, mit ember remélhet, megbocsájtást kaphat, mindaz, aki várja, szívtől szívig ér a jóság kicsiny lángja, hisz nem kell, hogy a fény kihunyjon bennünk, őrizzük a szikrát, amíg csak tehetjük, engedjük, hogy ott lakjon lelkünk szegletében, ragyogjon a szépsége lényünk műhelyében, mert olyan kincset kaptunk, mitől eggyé válhat a hit, szeretet, remény az öröm dalával. Hát ujjongjon a szív és zendüljön a lélek, szóljon angyalkórus a menny énekével, mert megtörtént az, mi nem volt még soha, emberré lett értünk az Isten egyszülött Fia!

Csoda lehetek

Lehetnék én is karácsonyi csoda, Lehetnék én is pásztor vagy bölcs, Lehetnék szótlan jászol vagy szalma, Lehetnék néma barlang vagy kő.

Lehetnék én is kedves ajándék, Lehetnék én is mirha, arany, Lehetnék gazdag, illatos tömjén, Lehetnék szegény, kis bárányka. Lehetnék az is, ki meleget áraszt, Lehetnék üres vendégfogadó, Lehetnék az is, ki angyali szót hall, Lehetnék pompás királyi trón.

Itt élnek bennem a csodák sorban, Hit, remény, öröm és szeretet, Szétárad fényük messze ragyogva, Hirdetik, Krisztus megszületett. Szívemben ott az egyszerű pásztor, Térdre borulva mondok imát, Követek én is fényes csillagot, Elébe teszem őszinte hálám.

Zenghetem én is angyalkórussal, „Dicsőség mennyben az Istennek, Békesség legyen és jóakarat, Földön az ünneplő embereknek!”

Hirdetem én is szerte világon, „Ne féljetek, mondok örömet, Megszületett nekünk a Megváltó, Összeér Benne a föld és a menny!” Lehetek én is másoknak áldás, Lehetek, kire várnak sokan, Lehetek én is ünnepi kis láng, Lehetek ma is, karácsonyi csoda.

Eljött a Szabadító

Eljön a Szabadító mennyei hatalommal, Eljön a Szabadító, hogy a világ láthassa, Eljön, hogy az ember bűntől szabad legyen, Eljön, mert az ígéret Vele teljesedik be.

Származik, mint vesszőszál Isai törzséből, Növekszik, mint virágszál ősi gyökereiből, Dicsőségről beszélnek mind a pogányok, Zászlója a népeknek nyugodalmat adjon.

Az Isten Lelke vele lesz és megnyugszik rajta, Bölcsesség és értelem vezeti útjában, Tanácsnak és hatalomnak szavával szól, Mert az Úr ismerete és félelme békét hoz.

Igazságosan ítél és tökéletes bíró, Derekán az igazság és hűség öve ragyog, Összegyűjti, elhozza szétszéledt népét, Utat készít, hogy megismerjék hű szeretetét.

Kiáltanak, örvendenek akkor ők az Úrnak, Velük van az Istenük, már nem félnek és bíznak, Izraelnek Szentje közöttük megjelent, Eljött, mert az ígéret Benne teljesedett be.

És hívják nevét

És hívják nevét: Csodálatosnak, Tanácsosnak, Békesség Fejedelmének, Igazság Atyjának.

Ki elhozta a Földre a reményt, a jóság drága erejét, a hit hasznos tetteit, a bizalmat, mi átsegít, a szép szavak hatalmát, a szelíd szív áldását, a kutat, hol élet víz fakad, a szeretetet, mely örömöt ad.

És hírül adta: Ti ne féljetek! Nagy öröm ez: Üdvözítő született! Hát ünnepeljetek!

A pásztorokkal útra keljetek, ajándék szívetek legyen, bölcsekkel hódoljatok, életeteket adjátok, a dicsőség Istené, nektek legyen békesség, ünnep, mikor a szeretet árad, szívtől-szívig az egész világban!

Hisz Karácsony van, a legszebb ünnep, Az Isten Fia hozzánk megérkezett! Fogadjuk szívünkbe a megváltó Királyt, Ezen a fényes Karácsony éjszakán!